A fenntarthatóság az egyik fókuszpontja a zöld építészetnek. Ebbe a keretbe a cellulóz szigetelés tökéletesen passzol.
Az építkezés már önmagában is jelentős anyag-és energiafelhasználással jár, amit tovább fokoz az elkészült épület fenntartása is. Az épített környezet tehát hatást gyakorol a környezetére, ez a hatás pedig általában negatív következményekkel jár együtt. Szemléletváltásra és új módszerek alkalmazására van szükség ahhoz, hogy az eddigi tendenciákat átfordítsuk. Az ökologikus építészet ezeket a célokat kívánja megvalósítani.
Zöld irányvonal az építészetben
A hagyományos építkezéstől eltérően a zöld irányvonal előnyben részesíti a megújuló energiaforrásokat, az újrahasznosítható alapanyagokat, valamint az energia hatékony folyamatokat, ezzel párhuzamosan csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A cél a takarékos, realista hozzáállás, de anélkül, hogy a lakók komfortszintjén jelentősen változtatni kellene. Házat tervezni, kivitelezni, fenntartani, felújítani és lebontani is lehet ezeknek a szempontoknak a mentén. Ez a vonal egyszerre fókuszál a környezetvédelemre és a lakók egészségének védelmére is.
Az építőipar az energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelős, az építőanyagok előállítása során keletkezett CO2 kibocsátás pedig szintén majdnem 40 százalék a világ károsanyag-kibocsátásnak mennyiségéből.
Növényi alapanyagok az építészetben
A zöld építészetben felhasznált építőanyagok a következő tulajdonságokkal jellemezhetőek:
- hosszú élettartam
- környezetbarát előállítás
- újrahasznosíthatóság
- minimális hulladékmennyiség
A zöld jövő tehát a növényi alapú építőanyagoké, amiknek a nagy részét már a régmúltban is használták építkezéshez. A fa, a vályog, a nád, a cellulóz, bambusz, gyapjú, a szalma vagy a kender is ilyen természetes anyagok. Ezekből az alapanyagokból nemcsak hőszigetelő anyag vagy tetőfedés készülhet, de az energiaigényes tégla is helyettesíthető.
A növényi alapanyagok használata önmagában még kevés. Csak akkor lehet maximálisan kihasználni az előnyeiket, ha az épített ház a környezetével harmóniában van. A fényviszonyokhoz, klímához történő tervezés célja, hogy kihozza a legtöbbet az épületből, a környezetére alapozva, annak minimális terhelésével.
A cellulóz hőszigetelés kiemelt szerepet kaphat a jövő építészetében. A hőszigetelés a fenntarthatóság szempontjából különösen fontos tényező ugyanis.
Hőszigetelés és fenntarthatóság
A könnyű, szinte súlytalan hőszigetelőrendszer jól passzol az olyan falszerkezetekhez, amik szinten kisebb tömeggel, vázas szerkezettel készülnek. Egyik a másikba kitűnően beépíthető, kiegészítik egymást és a kivitelezés időtartamára is pozitív hatással vannak. Természetesen egy vastag fal hőszigetelő képessége is meggyőző, de ezt a tulajdonságot a hőszigetelőanyag oldaláról is el lehet érni. A megfelelő anyagú és beépítésű hőszigetelés bezárt levegővel veszi körbe az épületet.
Az ilyen módon hőszigetelt épület maga is a fenntarthatóságot támogatja, mert könnyen és gazdaságosabban fűthető és hűthető terek létrehozásában segít.
Ennek a koncepciónak felelnek meg a favázas, könnyűszerkezetes épületek, amiknek a megépítése nagyszerűen illik a fent felvázolt irányvonalba.
A zöldebb építkezés talán nem tűnik minden pénztárcához való irányzatnak, de a cellulóz hőszigetelés pont az a részlet, ami megfizethető és kifizetődő is egyben. A felhalmozódó papírhulladékot lehet felhasználni cellulóz előállítására.
A fújható cellulóz szigetelés minden szempontból egy kifizetődő választás, még akkor is, ha utólag kerül a helyére. Lépjen kapcsolatba kollégánkkal, ha hiányzó hőszigetelőrendszert szeretne pótoltatni és kérjen időpontot tőlünk az első lépéshez, a helyszíni felméréshez!